Domborzat

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.

Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:

• Bécsi-medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.

• Osztrák-gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők tájegysége. A Duna és a March között a Morva-mező, azaz Marchfeld fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a Passaui-völgy, a Wachau, a Nibelungengau és a Strundengau.

• Észak-burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő-tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.

• Keleti-Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll:
  • Az északi üledékes övezet az Északi-Mészkő-Alpok, melynek részei: a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok, az Észak-tiroli Alpok, a Salzburgi-Alpok és a Stájer–Alsó-ausztriai-Mészkő-Alpok.
  • A középső kristályos övezet a Központi-Alpok, melynek részei: a Silvretta, az Ötz-völgyi-Alpok, a Stubai-Alpok, a Zillervölgyi-Alpok, a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok.
  • A kristályos övezettől délre húzódik a Déli Mészkő-Alpok, melynek részei: a Gailtali-Alpok, a Karni-Alpok és a Karavankák.

• Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.

Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)