Frankfurt am Main

Frankfurt
Ország	Németország
Tartomány	Hessen
Kormányzati kerület	Frankfurt
Kerület	szabad város
Alapítás éve	794
Népesség	659 928 (2006. szept.)
Terület	248,31 km²
Népsűrűség	2659/km²
Tengerszint feletti magasság	112 m
Koordináták	é. sz. 50°7′ k. h. 8°11′
Irányítószám	60001–60599; 65901–65936
Körzeti hivószám	069
Rendszámtábla kód	F
Polgármester	Petra Roth (CDU)
Honlap	www.frankfurt.de

Ez a cikk Frankfurt am Mainról szól. Frankfurt an der Oder cikkéhez kattints a linkre.

Frankfurt am Main Hessen legnagyobb és egyben Németország ötödik legnagyobb városa. Több, mint 660 ezer lakosa van. Az egykori német császári koronázóváros ma fontos pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központ. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtőzsde. Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa.

 Címere

A város ma is használatos történelmi címere egy vörös mezőben arany koronát viselő ezüst színű sas, arany színű lábakkal és csőrrel, kék nyelvvel és karmokkal. Eredete a XIII. századi egyfejű birodalmi sasra vezethető vissza. Frankfurt am Main egykori birodalmi városként élvezett függetlenségének jelképe a sas által viselt korona.

 Földrajzi helyzete

Frankfurt am Main Németország délnyugati részén, a Majna alsó szakaszán, annak bal és jobb partján terül el, délkeletre a Taunus-hegységtől. Ez a terület a Felső-Rajnai síkság északi részén található, amely Bázeltől egészen a Rajna-Majna medencéig nyúlik. A város legmagasabban fekvő természetes pontjának tengerszint feletti magassága 212 m, a legalacsonyabban fekvőé 88 m. Frankfurt déli részén egy kb. 4800 hektáros erdő fekszik, ami egyben Németország legnagyobb kiterjedésű városhatáron belüli erdős területe.

Gazdaságföldrajzi szempontból a város a Rajna-Majna régióhoz tartozik. Ennek a régiónak része még többek között Hessen fővárosa Wiesbaden, Rajna-Pfalz fővárosa Mainz, Darmstadt, Offenbach am Main és Hanau.

 Lélekszám

Frankfurt lakossága már 1875-ben meghaladta a 100 000, 1905-ben pedig a 400 000 főt.

Ma a városnak több mint 660 000 lakosa van. A szűkebb értelemben vett vonzáskörzetében kb. 1,8 milliónyian élnek. A Rajna-Majna régió pedig – amelyhez Frankfurt is tartozik – a maga 5 milliós népességével a Rajna-Ruhr vidék után Németország második legnagyobb nagyvárosi régiója.

 Története

 A kezdetek

Az óváros területe eredetileg a Majna-folyó több ága által átszőtt mocsaras vidék volt. Ebből szigetszerűen emelkedett ki egy domb, amely csak nyugati irányból volt száraz lábbal elérhető. A domb közelében egy gázló (németül: Furt) helyezkedett el, ami a folyón való átkelést tette lehetővé, s ami ezáltal már az ókorban is komoly gazdasági és katonai jelentőséggel bírt.

A régészeti leletek egészen a neolitikumig nyúlnak vissza. Településre, épületekre utaló nyomok azonban csak a római kortól állnak rendelkezésre. A történészek feltételezése szerint a rómaiak az I. század utolsó negyedében létesítettek itt települést. Erre utalnak egy római fürdő maradványai, amely egy kisebb katonai tábor (castellum) része lehetett. Ezt a katonai tábort azonban feltételezések szerint már a II. század folyamán felszámolták és a helyére egy villát építettek. Ebből az időszakból régészeti feltárásra került néhány gazdasági épület is.

Régészeti leletek utalnak arra is, hogy a szóban forgó terület a merovingok idején is folyamatosan lakott volt.

 Nagy Károlytól a Német-római Birodalom felbomlásáig

A várost említő legkorábbi írásos emlék a 794. február 22-én Nagy Károly által a regensburgi Szent Emmeram kolostor részére kiadott oklevele. A latin nyelvű szöveg „...actum super fluvium Moin in loco nuncupante Franconofurd“ magyar fordításban: „kiállíttatott a Majna folyónál egy olyan helyen, melyet Frankfurtnak neveznek.“

A 843-as verduni szerződés után a város gyakorlatilag a Keleti-Frank-Birodalom fővárosává (Principalis sedes regni orientalis) és birodalmi gyűlések színhelyévé vált. Itt történt 1152-ben I. (Barbarossa) Frigyes „pajzsraemelése“, azaz német királlyá választása. Ezen hagyományteremtő esemény után a város a német királyválasztások szokásos színhelye. Frankfurt királyválasztói státusát az 1356-os Német Aranybulla erősíti meg. 1562-től itt koronázták a német-római császárokat, legutolsóként 1792-ben a Habsburg-Lotharingiai-házból származó II. Ferencet.

Frankfurt 1220-ban nyerte el a „szabad birodalmi város“ (freie Reichsstadt) státust.

A franfurti őszi vásárt említő első írásos dokumentum 1150-ből származik. 1240-ben II. Frigyes német-római császár megerősíti a vásári jogokat: oklevelében királyi védelmet biztosít a vásárra és az onnét haza igyekvőknek. 1330-ban IV. (bajor) Ludvig német-római császár engedélyezi év eleji vásárok tartását, amelyeknek fő árucikkei a bor és a gyapjú.

 Napóleontól a porosz annexióig

A Német-római Birodalom 1806-os felbomlásával Frankfurt Karl Theodor von Dalberg hercegprímás kormányzása alá került, aki azt a regensburgi és aschaffenburgi fejedelemségekkel egyesítette a Rajnai Szövetség részeként. 1810-ben azonban lemondott ezekről a területekről Bajorország javára. 1810-1813 között Frankfurt városa az aschaffenburgi területekkel együtt alkotta a rövid életű Frankfurti Nagyhercegséget.

Napóleon bukása után a bécsi kongresszus 1815. június 8-án visszaállította Frankfurt szabad városi státusát. Hamburg, Bréma és Lübeck mellett egyedül Frankfurt őrizte meg ezt a kiváltságot egészen a modern időkig. A Német Szövetség Frankfurtban tartotta szövetségi gyűléseit 1815-1866 között. Az 1848. márciusi polgári forradalom során létrejött nemzetgyűlés 1848. május 18. – 1849. május 31. között a frankfurti Paulskirchében ülésezett. Az itt elfogadott, a parlamentáris demokrácia elveit követő alkotmány szolgált alapjául később, 1919-ben a Weimari Köztársaság, illetve 1949-ben a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányának.

Az 1866-os osztrák-porosz háborúban a város az osztrák császár pártjára állt, bár bizonyos gazdasági és külpolitikai érdekek a poroszokhoz való csatlakozás mellett szóltak. Július 18-án a poroszok elfoglalták a várost. Október 2-án került sor a város poroszok általi annexiójára. A város ezzel elvesztette függetlenségét: közigazgatásilag Hessen-Nassau tartomány wiesbadeni kormányzói kerületének rendelték alá, a hadisarc megfizetését azonban elengedték.

 A XIX. század vége és a XX. század

1871-ben Frankfurtban írták alá az 1870–71-es francia-porosz háborút lezáró frankfurti békét.

A porosz annexió jótékony hatással volt a város fejlődésére: az azt követő évtizedekben igazi ipari központtá vált. Számos környező település csatlakozott a városhoz, amelynek így nem csak népessége, hanem kiterjedése is ugrásszerűen megnőtt. A XX. század elején rövid ideig Németország legnagyobb területű városának számított.

A nemzetiszocializmus idején 9000 zsidót deportáltak Frankfurtból. A II. világháború folyamán célzott szövetséges bombatámadások csaknem az egész belvárost megsemmisítették. Az 1944-ig a maga nemében egyedülálló csaknem érintetlen középkori városképet az újjáépítés során gyakorlatilag képtelenség lett volna helyreállítani. Az óváros képét így ma főleg 50-es évekbeli betonépületek határozzák meg az egykori, favázas házakkal szegélyezett szűk utcák labirintusa helyett.

A II. világháború után az amerikai csapatok a városban rendezték be főhadiszállásukat. A város röviddel ezután a nyugati megszállási övezetek (trizóna) közigazgatási központja lett. A szövetségi főváros kiválasztásakor csak egy hajszálnyival maradt el Frankfurt a Konrad Adenauer által favorizált Bonn mögött. Még egy parlamenti épület is megépítésre került, ez ma a Hessische Rundfunk nevű állami rádiónak és televíziónak ad otthont. A háború után a város ismét gazdasági központtá fejlődött.

Az Európai Központi Bank 1999 óta székel a városban.

 Közlekedés, infrastruktúra

A város már a középkorban is fontos közlekedési csomópont volt. Frankfurt ma fontos helyet tölt be nemcsak Németország, hanem Európa közúti, vasúti, légi és vízi közlekedésében is.

 Közút

Közvetlenül Frankfurt határában, a Frankfurti Repülőtér szomszédságában található az A5-ös (észak-déli) és az A3-as (nyugat-keleti) autópályák kereszteződése, az ún. "Frankfurter Kreuz". A maga kb. 300 ezer gépkocsi / nap átmenő forgalmával ez Európa legnagyobb forgalmú autópálya-csomópontja.

 Vasút

A Frankfurti Főpályaudvar (Frankfurt am Main Hauptbahnhof) a maga kb. 350 ezer fős utasforgalmával Európa egyik legnagyobb forgalmú pályaudvara. 2002-ben adták át a Frankfurt-Köln közötti gyorsvasúti pályát, amelyen az ICE szerelvények akár 300 km/h feletti utazósebességet is elérhetnek, 75 percnyire rövidítve le ezzel a két város közötti távolságot.

A vasúti teherforgalom a közelmúltban valamelyest veszített jelentőségéből: a város két rakodópályaudvara közül ma már csak a kisebbik üzemel, a nagyobbik helyét pedig részben a Frankfurti Vásár és irodaházak foglalják el.

Légi közlekedés

Frankfurt Európában elfoglalt központi fekvése nagyban hozzájárult a Frankfurti Repülőtér (IATA: FRA) dinamikus fejlődéséhez, ami ma Európa egyik legfontosabb légiközlekedési csomópontja. Személyfogalom tekintetében ez Európa 3. legnagyobb repülőtere London Heathrow és a párizsi Charles de Gaulle után, világviszonylatban pedig a 8. helyen áll. Légi teherforgalom tekintetében Európában az előkelő első, világviszonylatban pedig a 6. helyet foglalja el (2005. évi adatok alapján).

A személyforgalmat jelenleg két terminál bonyolítja le. Az 1-es számút a Lufthansa és partner légitársaságai (Star Alliance) használják, míg a 2. terminál más légitársaságok gépeit fogadja. A két terminált egy vezető nélkül működő mágnesvasút, az ún. SkyLine köti össze.

 Vízi közlekedés

A várost kettészelő, kelet-nyugati folyásirányú Majna a hajózás szempontjából nagy jelentőségű Rajna mellékfolyója, a Duna-Majna csatornán keresztül összeköttetést biztosít az Északi-tenger és a Fekete-tenger, azaz Északnyugat-Európa és Délkelet-Közép-Európa között.

A város több ipari-kereskedelmi kikötővel rendelkezik. A város közgyűlése 1993-ban hozott határozatot a városközponthoz legközelebb eső ún. Westhafen 12 hektáros területének iroda- és lakónegyeddé való átalakításáról.

 Helyi közlekedés

A város és az azt körülvevő régió tömegközlekedése sok más európai nagyváros számára irigylésre méltó. A helyi közlekedés elsősorban a helyi érdekű gyorsvasúthálózaton (S-Bahn), valamint a rendkívül jól kiépített metró- és villamosvonalakon zajlik. Ezt egészítik a helyi és helyközi autóbuszvonalak és a regionális vonatközlekedés. A belvárosban 7 föld alatti gyorsvasúti (S-Bahn) megálló található, amelyen 8 különböző vonal szerelvényei futnak. Ezek kötik össze a belvárost a szomszédos településekkel. Ezekhez a gyorsvasúti vonalakhoz gyakorlatilag 4 ponton kapcsolódik a 7 városi metróvonal (U-Bahn). Ezek a kapcsolódási pontok egyben a város fő tömegközlekedési csomópontjai, névszerint: Hauptbahnhof, Hauptwache, Konstablerwache és Südbahnhof. A Konstablerwache egyben a hétvégenként közlekedő éjszakai buszok indulóállomása is.

 Internet

Frankfurt am Main az internet szempontjából is komoly jelentőséggel bír. Itt található a DE-CIX nevű internet csomópont, amely internetszolgáltatók közötti adattovábbítást végez, és amelyre több, mint 20 ország 180 szolgáltatója és egyéb szervezete kapcsolódik. Saját adatai szerint ez Németország legnagyobb forgalmú internet csomópontja. A DE-CIX 2006 novemberében lépte át először a 100 Gbit/s-os adatátviteli sebességet.

A városban található még a DENIC, a .de legfelső szintű tartomány alatti domainnevek központi regisztrációs helye.

 Gazdaság

 Pénzügyi vállalatok

Frankfurt am Main elsősorban nemzetközi pénzügyi központként ismeretes. A belvárosban találhatók a három legnagyobb német bank központi épületei. A Taunusanlage nevű park közelében, a Mainzer Landstraße elején találhatóak a Deutsche Bank AG ikertornyai. Csak néhány utcával arrébb emelkedik a Commerzbank AG 300 méter magas központi épülete. Nevével ellentétben a Dresdner Bank AG-t is Frankfurtból irányítják, annak ellenére, hogy 2001 óta a Münchenben székelő Allianz AG leányvállalata. A legnagyobb német direktbank, az ING-DiBa is frankfurti székhelyű. A jelentősebb, Frankfurtból irányított magánkézben lévő bankok közé tartozik még a Bankhaus Metzler, a Hauck & Aufhäuser, a holland ABN Amro-Bank tulajdonában lévő Bankhaus Delbrück Bethmann Maffei és a BHF-Bank.

Ezt a listát egészíti még ki a DZ Bank, a DekaBank, a Frankfurter Sparkasse és a Landesbank Hessen-Thüringen (Helaba). Mindezeken túlmenően még csaknem 300 egyéb, jellemzően külföldi bank képviselteti magát a városban. A Deutsche Börse AG által üzemeltetett Frankfurti Értékpapírtőzsde (Frankfurter Wertpapierbörse, becenevén parketta) és a XETRA nevű elektronikus értékpapírkereskedelmi rendszer révén Frankfurt Európa második legnagyobb értékpapírpiaca.

Iparvállalatok és érdekképviseleti szervezetek

Az általános közhiedelemmel ellentétben Frankfurtban nem csak pénzügyi vállalatok találhatók. Alig akad talán még egy ilyen város Németországban, ahol ilyen sokrétűen képviseltetik magukat a különböző iparágak. Találhatóak itt többek között vegyipari nagyvállalatok, reklám- és szoftvercégek, érdekképviseleti szervezetek. A jelenleg még állami kézben lévő német vasúttársaság, a Deutsche Bahn több fontos központi részlege is a városban székel.

Frankfurtot a Hoechst AG révén hosszú évekig "a világ gyógyszertáraként" is emlegették. A város nyugati részén, a Majna mentén elterülő Höchst Ipari Park (Industriepark Höchst) az európai vegyipar három legnagyobb telephelyének egyike.

Az érdekképviseleti szervezetek közül kiemelendő többek között a Vegyipari Szövetség (Verband der Chemischen Industrie – VCI), a Német Gépipari Szövetség (Verband Deutscher Maschinen- und Anlagenbau – VDMA), a Villamosipari és Informatikai Szövetség (Verband der Elektrotechnik und Informationstechnik – VDE) és a Német Autógyártók Szövetsége (Verband der deutschen Automobilhersteller – VDA). Ez utóbbi rendezi kétévente Frankfurtban a Nemzetközi Autókiállítást (Internationale Automobil-Ausstellung – IAA). A Frankfurti Könyvvásárt (Frankfurter Buchmesse) rendező Német Könyvkereskedelmi Egyesület is a városban székel. De itt található két nagy német ipari szakszervezet, az IG Metall és az IG BAU, illetve a Német Labdarúgó Szövetség (Deutscher Fußball-Bund – DFB) székhelye is.

Állami és nemzetközi intézmények

Frankfurt am Main pénzügyi milliőjének fontos részét képezik az állami tulajdonú bankok. Az Európai Központi Bank, a Deutsche Bundesbank és KfW Bankengruppe mellett ide sorolandó még a német IFC-iroda is (az International Finance Corporation, magyarul Nemzetközi Pénzügyi Társaság a Világbank csoport része).

Frankfurt ad otthont a Német Nemzeti Könyvtárnak (Deutsche Nationalbibliothek), a Hesseni Legfelsőbb Tartományi Bíróságnak (Hessischer Oberlandesgericht) és a Hesseni Tartományi Munkaügyi Bíróságnak (Hessischer Landesarbeitsgericht). A város saját rendőrfőkapitánysággal (Polizeipräsidium) rendelkezik.

A város 88 konzulátusnak ad otthont. A világ fővárosait leszámítva csak New York és Hamburg rendelkezik ennél több külképviselettel. Oroszország és Kína mostanában nyitották meg frankfurti konzulátusukat. Eckenheim városrészben található az Amerikai Egyesült Államok konzulátusa, ami egyben a világ legnagyobb amerikai külképviselete.

 Média

Frankfurt am Main két nemzetközi hírű német napilap szerkesztőségének is otthont ad. A liberál-konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szekesztősége a Gallusviertel nevű városrészben, a Mainzer Landstraße közelében található, míg a balliberális Frankfurter Rundschau szerkesztősége 2005 júliusától a város déli, Sachsenhausen nevű negyedében székel. Ezenkívül Frankfurtban jelenik még meg a regionális jelentőségű Frankfurter Neue Presse is.

Frankfurt legrégebbi rádióadója az 1924-ben alapított (eredetileg magánkézben lévő) Südwestdeutsche Rundfunkdienst AG volt. Ennek mai jogutódja a Hessische Rundfunk nevű állami rádió- és televíziótársaság, amelynek központja a Dornbusch nevű városrészben helyezkedik el. A Hessische Rundfunk frankfurti telephelyén található még az ARD műsorszórásért felelős adóközpontja az ún. ARD-Stern. Az amerikai Bloomberg TV németországi stúdiója a belvárosban (Neuen Mainzer Straße) működik. Mindemellett az RTL Csoport regionális stúdiójának is Frankfurt ad otthont.

Több privát rádióadó is működik a városban, illetve annak környékén. A legismertebbek a Main FM, a Radio X és az FFH.

A Frankfurti Vásár mellett található reprezentatív Messeturm ad otthont a Reuters hírügynökség németországi irodáinak.

Még az AFN (American Forces' Network) nevű amerikai katonai rádiónak is Frankfurtban volt a „főhadiszállása“ 1945 augusztusától. A részleges csapatkivonás keretében azonban ezt felszámolták: 2004 októberétől az AFN Mannheimból sugározza európai adását.

 Frankfurti Vásár

A frankfurti kereskedelmi vásárok többszáz éves múltra tekintenek vissza. Már a középkorban felkínálhatták itt eladásra portékáikat a messzi földről érkező kereskedők. Lipcsével, a Német-római Birodalom másik nagy vásárvárosával egy fontos kereskedelmi út, a Via Regia kötötte össze Frankfurtot.

Frankfurti Könyvvásár (Frankfurter Buchmesse), mellett a Nemzetközi Autókiállítás (Internationale Automobilausstellung – IAA), az Achema nevet viselő vegyipari, környezetvédelmi és biotechnológiai kongresszus és kiállítás, valamint az Ambiente, a világ legnagyobb fogyasztási cikkekkel foglalkozó vására a legfontosabbak.

Városkép és látnivalók

 Óváros

A második világháború radikálisan megváltoztatta a városképet: Németország legnagyobb összefüggő óvárosát a szövetséges légierő gyakorlatilag porig bombázta, a középkort idéző több, mint 4.000 favázas házból összesen egyetlen egy maradt épségben. Az egykori gazdag óvárosra ma már csak néhány épület emlékezteti az utókort. Ezek közül a leghíresebb minden kétséget kizáróan a XIV. században épült középkori városháza, a Römer.

A Römert is magába foglaló téren és annak közvetlen közelében (Römerberg) található néhány, a háború után helyreállított favázas ház és a korai-gótikus Alte Nikolaikirche, ami jelenleg evangélikus templomként használatos.

A Szent Bertalan nevét viselő katolikus templom (Kaiserdom St. Bartholomäus) a város legnagyobb temploma. Impozáns késő-gótikus nyugati tornya a maga 95 m-es magasságával a városkép meghatározó része. A dóm nem tartozik ugyan Európa legnagyobb templomai közé, történelmi jelentősége azonban kiemelkedő: 1356-tól kezdődően elsősorban itt történt a német-római királyok és császárok választása, illetve a XVI. századtól koronázásuk is. Ez a hagyomány csak a Német-római Birodalom 1806-os felbomlásával ért véget. A dóm ebből kifolyólag a német egység fő szimbóluma volt a XIX. század folyamán.

 Majna-part

A Majna-part belvárosi része kedvelt célpontja a sétálni vagy művelődni vágyóknak. Az óvárossal szemközti parton számos múzeum található, amit a parti sétány neve is jelez: Museumsufer. Ezt a sétányt a Majnán átívelő Eiserner Steg nevű gyaloghíd köti össze az óvárossal. Ez az 1869-ben felavatott híd közismert és kedvelt motívuma a banknegyed toronyházait fényképezőknek.

A Museumsufer Majna-parti része szombatonként bolhapiacnak ad otthont, de itt kerül megrendezésre évente egyszer a Majna-parti múzeumokat népszerűsítő szabadtéri népünnepély, az ún. Museumsuferfest is.

 Toronyházak

Az első toronyházak már az 50-es években megjelentek az egykori óváros területén. 1960-ban egy helyi sörfőzde 120 m magas gabonasilója (Henninger-Turm) volt az első épület, amely a Kaiserdom nyugati tornyánál is magasabbra emelkedett. Az 1970-es években több 150 m-es toronyház is épült, amelyek akkoriban a Német Szövetségi Köztársaság legmagasabbikainak számítottak. A Frankfurti Vásár 1990-ben átadott, grafitceruzára emlékeztető épülete (Messeturm) a maga 257 m-es magasságával Európa legmagasabbja volt egészen addig, amíg 7 évvel később a Commerzbank 300 méter magas központi épülete azt túl nem szárnyalta.

 Főpályaudvar és környéke

Az 1888-ban átadott Frankfurti Főpályaudvar Európa egyik legnagyobb vasúti állomásépülete. Az öthajós vágánycsarnok tartó- és födémszerkezetét 2005 folyamán restaurálták, az állomásépület többi részének felújítása jelenleg is tart.

A Főpályaudvar környéke a kultúrák igazi olvasztótégelye. Ez a városrész a nap 24 órájában lüktet. Ennek oka nem csak az itt található piros lámpás negyedben keresendő. Egy igazi nagyváros szociális végleteivel találkozhatunk itt egy helyen: a lézengő koldusok, alkoholisták és narkósok mellett hömpölyög itt el nap-mint-nap az ingázók, az elegáns öltönyöket viselő bankárok, vásári látogatók és turisták emberfolyama.

 Kultúra, sport, szórakozás

Múzeumok, galériák

A város több, mint 60 kisebb-nagyobb múzeumának állandó és időszaki kiállításai sokszínű kulturális programot kínálnak. A múzeumok jelentős része a Majna-parton vagy annak közelében található.

A Majna bal partján, az óvárossal átellenben található Museumsufer számos ismert múzeumnak és galériának ad otthont, mint például a Städel (festészet), a Liebieghaus (szobrászat), a Kommunikációs Múzeum (Museum für Kommunikation), a Német Építészeti Múzeum (Deutsches Architekturmuseum – DAM), a Német Filmmúzeum (Deutsches Filmmuseum), a Világ Kultúráinak Múzeuma (Museum der Weltkulturen) és az Alkalmazott Művészetek Múzeuma (Museum für Angewandte Kunst).

A Majna óvárosi oldalán található a Zsidó Múzeum (Jüdisches Museum), az Archeológiai Múzeum (Archäologisches Museum), a Várostörténeti Múzeum (Historisches Museum), az elsősorban időszaki kiállításoknak otthont adó Schirn Kunsthalle és a világhírű Modern Művészetek Múzeuma (Museum für Moderne Kunst – MMK), amelyben olyan ismert művészek művei láthatóak, mint pélául Picasso, Warhol és Beuys.

A képzőművészetekkel kapcsolatban kiemelendő még a frankfurti művészek egyesülete, a Frankfurter Kunstverein, amelynek fő kiállítóterme a Schirn Kunsthalléval szemben található. Megemlítendő még az Állami Képzőművészeti Főiskola – Städelschule (Staatliche Hochschule für Bildende Künste Städelschule), illetve a magánkézben lévő képzőművészeti galériák és alternatív kiállítótermek. Ezek a galériák az antik kortól egészen napjainkig legkülönbözőbb területekre specializálódtak. Az alternatív kiállítótermek jelentős részét művészek üzemeltetik.

A Westenden található Németország egyik legjelentősebb természettudományi múzeuma, a Naturmuseum Senckenberg, ahol többek között a Darmstadt melletti Messel-bányából származó fosszília-leletek, egy eredeti bőrmaradványokat is tartalmazó dinoszaurusz-lelet, valamint több nagyobb dinoszaurusz csontváza is látható.

 Opera, koncerttermek, színházak

Frankfurtot élénk színházi és zenei élet jellemzi. A városi tulajdonban lévő Städtische Bühnen több művészeti ágat egyesít egy tető alatt: A zeneművészetet képviselő Oper Frankfurt immár többször elnyerte az Év Operaháza kitüntetést (utoljára 2003-ban). A színházi ág Schauspiel Frankfurt néven ismert.

A kapuit először 1881-ben megnyitó Alte Oper a II. világháborúban csaknem teljesen megsemmisült. A részben közadományokból újjáépített operaház 1981. augusztus 28-án Gustav Mahler 8. szimfóniájával került felavatásra. Az Alte Oper a világ egyik legimpozánsabb koncerttermével rendelkezik és egyben az európai zenei élet egyik fontos központja.

További jelentős koncerttermek az Unterliederbach nevű városrészben lévő Jahrhunderthalle és a Frankfurti Vásár főbejáratánál található Festhalle. A kortárs zeneművészet egyik világhírű fóruma az 1980-ban alapított Ensemble Modern, amely az Ostenden található.

A könnyedebb színházi műfajt képviseli a Neue Mainzer Straßén található Die Komödie és az állatkert főbejáratánál lévő Fritz-Rémond-Theater. A Volkstheater Frankfurt a klasszikus színházi darabokon kívül azok modern változatait és kortárs drámákat is bemutat. Az English Theatre a kontinens legjelentősebb angol nyelvű színháza. További kisebb színházak és varieték: Tigerpalast, Künstlerhaus Mousonturm, Stalburg-Theater, Gallustheater, Die Schmiere, Neues Theater, TiTS-Theater és az Exzess kávéházban található Die Dramatische Bühne.

A Frankfurti Balett (Ballett Frankfurt) és a Theater am Turm (TAT) nevű színház 2004-ben bezárásra kényszerült, a híres Forsythe-Balett azonban még megtekinthető a városban. A Klappmaul-Puppentheater nevű bábszínház 2005-ben zárt be.

 Könyvvásár

A XV. század óta megrendezésre kerülő Frankfurti Könyvvásár (a világ legnagyobb könyvvására) jelentős gazdasági és kulturális esemény. Az évente megrendezésre kerülő könyvvásárt több kapcsolódó kulturális rendezvény is kíséri, ezek csúcspontjának a Német Könyvkereskedők Békedíjának (Friedenspreis des Deutschen Buchhandels) átadása tekinthető, amelynek színhelye az óvárosban található Paulskirche.

Sport

 Sportegyesületek

A városban számos sportegyesület tevékenykedik, ezek közül a legismertebbek:

• Eintracht Frankfurt (férfi labdarúgás, 1. Bundesliga)
• FSV Frankfurt (férfi labdarúgás, Oberliga Hessen / női labdarúgás, 2.Bundesliga)
• 1. FFC Frankfurt (női labdarúgás, Bundesliga)
• Frankfurt Lions (jégkorong, DEL)
• Frankfurt Galaxy (amerikai futball, NFL Europe)
• Skyliners Frankfurt (kosárlabda, Bundesliga)
• Turngemeinde Bornheim (tömegsport, Hessen legnagyobb sportegyesülete)

Sportesemények

A legfontosabb, évente megrendezésre kerülő sportesemények:

• EuroCity-Marathon (utcai maraton)
• Rund um den Henninger-Turm (utcai kerékpározás)
• Ironman Germany (triatlon)
• JPMorgan Chase Corporate Challenge (vállalatokat képviselő csapatok futóversenye)
• Hessen tanzt (sporttánc)
• Body-Xtreme Invitational (Németország legnagyobb testépítő versenye)

 Stadionok, sportcsarnokok, sportpályák

A város legfontosabb stadionjai, sportcsarnokai, sportpályái:

• Commerzbank-Arena (labdarúgás, amerikai futball), „FIFA WM-Stadion Frankfurt am Main“ néven a 2006-os labdarúgó-világbajnokság egyik helyszíne
• Frankfurter Volksbank Stadion (labdarúgás és atlétika)
• Ballsporthalle Frankfurt am Main (kosárlabda, kézilabda)
• Eissporthalle Frankfurt (jégkorong)
• Galopprennbahn Niederrad (lóverseny)

<