Bréma (város)

 

Bréma (Bremen)
Ország	Németország
Tartomány	Bréma Szabad Hanzaváros
Kormányzati kerület	szabad város
Kerület	szabad város
Alapítás éve	782
Népesség	547 162 (2006. január 31.)
Terület	325,42 km²
Népsűrűség	1681,4 fő/km²
Tengerszint feletti magasság	4-30 m
Koordináták	é. sz. 53°4′ k. h. 8°48′
Irányítószám	28001–28779
Körzeti hívószám	0421
Rendszámtábla kód	HB
Polgármester	Jens Böhrnsen (SPD)
Honlap	www.bremen.de

Bréma (németül Bremen) város Németország északnyugati részén fekszik, Bréma tartomány székhelye. Népességét és területét tekintve is Németország tizedik legnagyobb városa. Jelentős tudományos és kulturális centrum, kikötői révén pedig Németország tengerentúli kereskedelmének egyik meghatározó központja. A Bréma-Oldenburg európai városrégió domináns települése, lakossága vonzáskörzetével együtt 2,37 millió fő^[1].

 Fekvése

Bréma Németország északnyugati részén fekszik, az Északi-tenger partjától 60 kilométernyire. Területe 25 kilométer hosszan és 1-6 km szélességben húzódik a Weser folyam mindkét partján. A város déli területei a Weser melletti marschokon terülnek el, míg az északi negyedek a geest domboldalaira kapaszkodnak fel.

 Története

Bréma a középkorban

A korai középkorban a Weser körüli magaslatok vihardagályoktól védett pontjain apró falvak létesültek. Ezek nevei közül csak az alexandriai Ptolemaiosz által említett Phabiranum neve maradt fenn. Bréma nevét először 782-ben, Nagy Károly egyik oklevelében a kereszténység észak-európai terjesztése kapcsán említik. 788-ban megalapították a brémai püspökséget, és ebben az időben épült meg az első fatemplom is, melynek feladata a környékbeli szászokkal szembeni védekezés miatt a város megerősítése is volt. Az új templomot Willehad püspök Szent Pál apostolnak szentelte, annak kulcsát pedig a város címerére helyezte.

A város kedvező fekvésének köszönhetően kezdetektől fogva a fríz tengeri és folyami kereskedők telephelyéül szolgált. A város kereskedelmi jelentősége egyre növekedett és egyre több környékbeli paraszt hagyta el szülőhelyét, hogy Brémában kereskedelemmel foglalkozzon.

A 9. században Bréma már érseki székhely. A fatemplomot 853-ban lebontották és helyében már kőből épült fel a Dóm. Az egyre erősödő viking támadásokkal szemben a várost megerősítették. Bréma ellen tudott állni a 913 nyarán bekövetkezett magyar támadásnak is. 965. augusztus 10-én az érsek vásártartási, pénzverési és vámszedési jogot kapott.

1260-ban Bréma a Hanza kereskedőszövetség tagjává vált. Először 25 év múlva zárták ki Hanzából, miután a város kereskedői súlyosan megsértették a hanzavárosok wismari gyűlésén a norvégok ellen kimondott blokádegyezményt. Bréma nem profitált a Keleti-tenger és a Baltikum felé gyorsan fejlődő kereskedelemből, ellenben érdeke lett volna az észak, nyugat és dél felé kapcsolatokat létesíteni. Ezt az érdeket sértette a Keleti-tengeri városok által erőltetett blokád. A 12. században Bréma elnyerte függetlenségét az érsektől, 1300 körül pedig megépült a városfal. 1358-ban a Weser parti város másodszor is a Hanza kereskedőszövetség tagjává vált, de 1427-ben a kereskedelmi szabályok újbóli megsértése miatt ismét kizárták.

1532-ben tört ki a „104-ek felkelése”. 1530-ban forradalmi nyugtalanság lett úrrá Brémán, amely a város falaitól keletre lévő Bürgerweide legelő használata körüli vitákban robbant ki. A reformáció eszméit magáévá tevő tömegmozgalom dühe először a szolgáját meggyilkoló Német Lovagrend nagymestere ellen fordult. A város polgárai fenyegetésekkel elérték, hogy a város irányításában egy 104 tagú választott tanács is részt vegyen. A tömegharag elől a katolikus elöljáróság Verdenbe menekült, a Dómban ezek után református szertartásokat vezettek.

Az újkorban

A Weser folyó medre a középkor folyamán fokozatosan feltöltődött, elfajult, mindenfelé homokpadok, zátonyok keletkeztek. A hajóút mélysége Bréma és Vegesack között mindössze egy méterre csökkent. A város ezért holland mérnököket bízott meg, hogy Brémától 10 km-re északra Vegesacknál egy új, mesterséges átrakó kikötőt építsenek. Ez lett Németország első mesterséges kikötője. Az új kikötő négy év alatt épült meg és 1623-ban nyílt meg a hajóforgalom számára. A város bekapcsolódott a transzatlanti kereskedelembe is, az első hajó 1783-ban érkezett az Amerikai Egyesült Államokból. Az atlanti kereskedelem felfutásával egyidejűen a Weser medrének elfajulása már a vegesacki kikötőt is elérte, ezért 1798-ban újabb mesterséges kikötőt kellett megnyitni, 30 kilométernyire északra Brake városka mellett.

1811-1814 között Napóleon csapatai megszállták a várost. Brémát Franciaországhoz csatolták. A háborús évek alatt a brit tengeri blokád miatt a tengeri kereskedelem megszűnt. A brakei kikötő sem oldotta meg a hajózás problémáit, ezért a városállam 1827-ben területet vásárolt a Weser torkolatában, ahol megalapították Bremerhaven kikötővárost.

Virágkor és stagnálás a modern korban

A 19. század második felében indultak meg a városnak és környékének nagyszabású infrastrukturális beruházásai. 1849-ben megnyílt a Művészcsarnok. 1855-ben Hannover felől a vasút elérte a várost és megnyílt a főpályaudvar. 1876-ban a városháza és a Bürgerpark között megnyílt a mai villamos elődje, a lóvasút. 1875-ben Ludwig Franczius lett Bréma építési igazgatója. Terveket készített a Weser-folyó hajózhatóvá tételére. A következő 20 évben hatalmas vízrendezési munkálatok zajlottak a város környékén. 1888-ban Bréma csatlakozott a német vámunióhoz. Ezzel egy időben megnyílt a korszak legnagyobb mesterséges kikötője, az Europahafen. Két évre rá az első villamosok kezdték meg üzemüket. 1899-ben megnyílt a második szabadkikötő (Überseehafen), 1911-ben az ipari kikötő. Bréma a gyarmati kereskedelem kapuvárosa lett. A város fejlődését derékba törte az első világháború. A város akkori 460^[2] gőzhajójából 60 azonnal elveszett, a maradék semleges országok kikötőjében rekedt. A háború alatt a munkásság körében egyre növekedett az elégedetlenség. 1918 elején a városban erőszakos sztrájkmozgalom bontakozott ki.

1918. december 8-án a német császárság összeomlott, Brémában a vállalkozók által támogatott Friedrich Adolph Vinnen hajómágnás szerezte meg a hatalmat. Uralma alatt zűrzavar lett úrrá a városon. 1919 januárjában a városháza erkélyéről kikiáltották a Brémai Tanácsköztársaságot. Pénzügyi összeomlás és zűrzavar következett. Január végén „rendcsinálás” céljából a városba küldték Wilhelm Gerstenberg tábornok csapatait. Utcai harcok kezdődtek a tanácsköztársaságot védő munkásság és a hadsereg között. A február 8-áig tartó harcokban 24 katona és 28 munkás^[3] életét veszítette. 1920 óta működik a városi rádió és a repülőtér. 1920 után Brémát súlyosan érintette a német gyarmatok elvesztése. A hajóforgalom visszaesett, majd a nagy gazdasági világválság idején az ipar is hanyatlott. A városi munkásság egyre inkább a szociális biztonságot ígérő szélsőjobb és szélsőbal irányába fordult, radikalizálódott. 1930-as évek elején több jelentős utcai tömegverekedés tört ki a kommunisták és a náci párt támogatói között.

1941–1945 között a szövetséges légierő 167^[4] bevetést intézett a Weser parti nagyváros ellen, mely során megsemmisült az ódon városközpont nagy része, a hajógyárak, kohók és vámraktárak szinte mindegyike. 1945. április 19-én a 2. brit hadsereg elérte Brémát és megadásra felszólító ultimátumot^[5] intézett a védőkhöz. A német helyőrség ellenállt. Április 22-én a britek támadásba lendültek és elfoglalták a délkeleti elővárosokat. Április 24-én a brit támadás elérte a belvárost, ahol a heves német ellenállás miatt sok áldozattal járó utcai harc bontakozik ki. Április 26-án este a német helyőrség letette a fegyvert. 1945. augusztus 1-jén Brémából kivonult a brit hadsereg, a megszállói feladatokat az amerikaiak vették át.

 Bréma a második világháború után

1946-ban Bréma az újonnan megszervezett Bréma Szabad Hanzaváros tartomány fővárosa lett. A városban a helyreállítás gyorsan haladt. Az 1950-es évek gazdasági csodája idején Bréma Németország egyik legdinamikusabb városává vált. 1953-ban a városháza mellett felállították a brémai muzsikusok szobrát, mely azóta a város egyik jelképe lett. 1961-ben a Weser bal partján megnyílt a harmadik szabadkikötő (Neustadter Hafen). A kikötőtevékenység mellett egyre inkább meghatározóvá vált a magas hozzáadott értéket képviselő áruk, szolgáltatások előállítása. 1970 óta működik a városi egyetem. 1985-ben Brémában épült meg az első Ariane-2 alkatrész.

1993-ban a forgalom visszaesése miatt a város bezárta régi szabadkikötőit (az Europahafent és az Überseehafent). Helyükön 1999-ben elkezdődött az új brémai városközpont építése. Az Überseestadt projekt jelenleg Európa legnagyobb, folyamatban lévő városrész-rekonstrukciós programja. 2001-ben a brémai városházát az UNESCO a világörökség részének ismerte el.

 Lakosság

A város lakossága jelenleg stagnál, évente egy-kétezer fővel növekszik, illetve csökken. Az elöregedés miatt jelentős nőtöbbség alakult ki a városban. Brémában 70 000 fő külföldi állampolgárságú személy lakik, ők a lakosság mintegy 13%-át jelentik.

 Bréma lakosságszámának változása

Időpont	Lakosságszám	Növekmény		Időpont	Lakosságszám	Növekmény
1350	20 000	-		1920	266 311	+26,5%
1744	28 000	+40%		1930	306 492	+15,1%
1812	35 392	+26,4%		1940	441 800	+44,1%
1831	44 286	+25,1%		1945	366 427	-17,0%
1852	57 055	+28,8%		1950	444 549	+21,3%
1861	67 200	+17,8%		1961	564 517	+27,0%
1871	82 964	+23,5%		1970	592 496	+5,0%
1880	112 453	+35,5%		1980	555 118	-6,3%
1890	125 684	+11,8%		1990	551 219	+0,7%
1900	161 184	+28,2%		2000	539 403	-2,4%
1910	247 437	+53,5%		2005	546 852	+1,4%
1916	210 589	-14,9%

 

 Vallások

 Evangélikusok

A reformáció 1532-ben aratott győzelmet a katolikus egyház felett. Kezdetben a református irányzat volt erősebb. Az evangélikus kereszténység mintegy 100 éves villongásokkal teli vetélkedés után 1639-ben a református szertartással egyenrangúvá vált. Az evangélikus és a református hívek elkülönülten, más-más városrészekben éltek. Az 1803-as közigazgatási reform után már valamennyi új kerületben az evangélikus közösség volt többségben. A református egyház hanyatlani kezdett, fokozatosan az evangélikus szertartás vált uralkodóvá. Az evangélikus egyház jelenleg 68 templomot tart fenn Brémában és Bremerhaven északi részén. (Bremerhaven déli részét a hannoveri evangélikus egyház felügyeli.) A Brémai Evangélikus Egyház Németország legkisebb önálló evangélikus tartományi egyháza. A városállam lakosságának 43%-a (kb. 250 000 fő)^[6] vallja magát evangélikusnak.

Katolikusok

Bréma fejlődésének már a korai szakaszában jelen volt a katolikus egyház, amely a várost az északi népek körében végzett térítés bázisaként kívánta felhasználni. 1532-ben a katolikus egyháznak menekülnie kellett a városból, a római katolikus közösség a vallásháborúk lezárultával 1648-ban alakulhatott újra meg. Hivatalosan csak 1807-ben ismerték el a reformátussal és az evangélikussal egyenrangúnak és csak 1816-ban kezdhette meg működését az első katolikus templom. 1819-ben már katolikus iskola is működni kezdett. A brémai katolikus közösség erősödik, jelenleg már 62 581^[7] hívük van. 2002-ben a középkor óta elsőként apácakolostor kezdte meg működését. A katolikus közösség majdnem 20%-a^[8] külföldi, ők a világ 100 országából érkeztek a hanzavárosba.

 Zsidók

A zsidóság egykor jelentős számban élt a belvárost övező városrészekben. A második világháború előtt a régi zsinagógát lerombolták, helyén ma szálloda áll. A háború után az életben maradottak többsége már nem tért vissza a Weser partjára, csak kis számú izraelita vallású ember maradt a városban. A zsidó közösség jelenleg az orosz zsidók bevándorlása miatt gyarapszik, a közösségen belül egyre inkább az orosz válik uralkodó nyelvvé.

 Muzulmánok

A muzulmán közösség a második világháborút követő gazdasági fellendülés után jelent meg a városban. A közösség tagjai vendégmunkásként, illetve harmadik világból származó vendégdiákként érkeztek Brémába. Ennek megfelően a csoport etnikailag igen tagolt. A legnagyobb a török muzulmánok közössége, de jelentősnek mondható az arab, illetve a szláv nyelvű bosnyák muszlimok csoportja is. A városban élő muzulmán bevándorlók számát 40 000^[9] körüli számra becsülik. Brémában két mecset működik, mindkettő a bevándorlók által sűrűbben lakott külvárosokban. A legnagyobb mecset a kikötő közelében lévő gröpelingeni Fatih-mecset.

Gazdaság

Bréma gazdasági életének szereplői tevékenységüket a város két kiváló adottsága köré csoportosítják. A legjelentősebb súlyt a kikötőgazdasághoz és nemzetközi kereskedelemhez köthető cégek adják, de egyre robosztusabb gazdasági erőt képviselnek a kutató és fejlesztő cégek, illetve a csúcstechnológiai termékeket előállító középvállalatok.

 Kikötőgazdaság

Az 1990-es évek elejéig megkérdőjelezhetetlenül a kereskedelmi kikötő jelentette a város gazdasági gerincét. A városközpont közvetlen közelében létesült kikötőmedencék mellől mára világszerte ismertté vált cégek indultak el, vagy más országok nagyvállalatai létesítettek itt telephelyeket, hogy kedvező pozícióból léphessenek be a német piacra. A brémai kikötőhöz köthető vállalatok közül a legjelentősebbek:

• Bremer Lagerhaus Gesselschaft (BLG) – kikötői szolgáltatások világszerte
• Beluga Shipping – hajózási társaság, a németországi „2006-os Év Vállalkozása” díj nyertese
• Rhenus – logisztikai szolgáltatások Európában
• Senator Lines – konténerhajózási társaság
• Kraft Food – élelmiszeripar (Milka csoki, Jacobs kávé stb.)
• Hansa-Papier – Európa legnagyobb papír-nagykereskedője
• Haren & Partner – Európa 2. számú kereskedelmi hajóügynöksége
• Beck's Co. – sörgyártás
• Eduscho – kávékereskedelem
• Hachez – csokoládégyártás

A kikötőben gyárai, illetve telephelyei működnek a Tschibónak (eredetileg csak kávé, 2000 óta kiskereskedelem), a BMW-nek (járműgyártás), az Archelornak (acélgyártás), a Kellog's-nak (élelmiszergyártás) és a Siemensnek (elektrotechnika és közlekedési gépgyártás).

 Tudásipar

Brémában a kikötői ipar addigi meghatározó szerepét 1990 óta egyre inkább az ún. „tudásipar” veszi át. A város 2006-ban elnyerte a „Tudomány városa” címet. Egyre több nemzetközi nagyvállalat telepíti kutatóhelyeit, speciális termékeit előállító üzemeit a városállamba. Ezek közül a legjelentősebbek:

• Brémai Egyetem – kutatóközpont, a világ egyetlen mikrogravitációs laboratóriuma
• OHB-Systems – űrhajóalkatrészek és -berendezések
• EDAS Space Transportation – űrhajózás, űrkutatás, műholdgyártás
• Airbus – repülőgépalkatrészek
• T-Online – a mobil távközlési cég német fejlesztési központja
• A Max Planck Intézet tengerkutató osztálya
• IMSAS – mikroszenzorok kutatóintézete
• DFKI – a német mesterséges intelligencia kutatóközpontja
• UFT – Környezettudományi és Környezettechnikai Kutatóintézet

 Közlekedés

Bréma város tömegközlekedését a BSAG (Bremer Strassenbahn AG) működteti. A városkörnyéki autóbuszvonalak számos apró magáncég, míg a vasutak a DB AG kezében vannak, de vonalain több magánvasút járatai is közlekednek. A közlekedési társaságok tarifaközösségre lépvén megalapították a régió tömegközlekedését szervező VBN társaságot. A VBN vállalkozás sikeresnek bizonyult, a tömegközlekedés aránya a városban és vidékén is növekedett.

 Közúti közlekedés

Bréma igen jó közúti infrastruktúrával rendelkezik, Hamburgot követően a második legnagyobb közlekedési csomópont az északi országrészben. Közvetlen autópálya-összeköttetés épült ki Hamburg és a Ruhr-vidék (A1), Hannover és Bremerhaven (A27), illetve Emden (A28) és Wilhelmshaven (A39) felé. Félig már elkészült a Bréma északi nyúlványát tehermentesítő A270-es autópálya. A jelenleg zajló legnagyobb autópálya-építkezés az A281-es belső körgyűrű. Ez az út átszeli a város nyugati kerületét és egy alagúttal keresztezi a Wesert.

 Vasúti közlekedés

Helyi jelentőségű csomópont. A távolsági közlekedés gerincét jelentő ICE vonatok többsége elkerüli, a gyorsvasúti pályák nem épültek ki. Kétvágányú vasúti pálya vezet Osnabrück, Hannover, Hamburg és Bremerhaven felé. Zajlik az S-bahn rendszerű elővárosi közlekedésre való áttérés. Az elavult elővárosi vonalakat átépítik. Bréma északi és nyugati részén az elhagyott iparvasutak felhasználásával építik ki az S-bahn pályáit. 2011-re várható a teljes hálózat kiépülése, akkor 288 km-en járnak majd az elővárosi vonatok ^[10]. Elsőként 2007-ben az északi városrészt a főpályaudvarral összekötő 28,3 km hosszú szakasz nyílik meg.

A város közlekedési tengelyét a villamosvonalak jelentik. Jelenleg 8 villamosjárat üzemel a városban ^[11]. Az 1990-es évek elejéig a város a tömegközlekedés autóbuszos megoldását támogatta. A ‘90-es években lezajlott koncepcióváltásnak köszönhetően megújultak és jelentősen meghosszabbodtak a város villamosvonalai. Új szakaszok épültek ki a külvárosok irányában. Legutóbb 2007. január 3-án nyílt meg az új kikötői negyedet, az Überseestadtot átszelő villamosvonal. Zajlik az 1-es és 4-es vonalak meghosszabbítása a tartományi határokon túl fekvő elővárosok felé ^[12].

 Vízi és légi közlekedés

A tengeri kikötőt a Bremenports AG üzemelteti. Jelentős teherkikötő, bár forgalma az utóbbi időben stagnál ^[13]. Németország negyedik legnagyobb forgalmú kikötőjében évi 13 millió tonna^[14] árút, javarészt acélárút, személyautókat, szenet és vasércet rakodnak át. A Weseren zajló belvízi hajózás megfelelő összeköttetést biztosít Európa belseje felé. Bréma városi kikötője főként transzatlanti kapcsolatokat tart fenn.

A repülőtér a város déli részén található. Nemzetközi jelzései: IATA: BRE, ICAO: EDDW
Kezelője a Flughafen Bremen GmbH.

1913-ban alapították, de akkoriban a repülés még a legtöbb helyen kísérleti stádiumban volt. 1920-ban a KLM holland légitársaság indított járatokat Amszterdamból, Hamburg és Koppenhága felé, melyek a város repterén haladtak keresztül. 1945-től 1949-ig az amerikai csapatok használták. Az '50-es években már New York és Rio de Janeiro felé is indultak járatok. 1989-ben évi 1 millió utas fordult meg itt.

A 2000-es évek kezdete óta az ún. „fapados járatoknak” köszönhetően forgalma tovább növekedett.

 Kultúra, művelődés, sport

 Oktatás, képzés

Az oktatást szabályozó törvényt 2003-ban Bréma tartomány parlamentje újraalkotta. Jelenleg is folyik az új rendszerre való áttérés.

36 alapfokú és 36 középfokú intézmény várja a fiatalokat^[15]. Az alap és középfokú képzés rendszere eltér a magyartól. Az alapfokú oktatás a képzés első négy évére terjed ki. Az alapfokú iskolákat évente 57 000^[16] diák látogatja, bár a diákok létszáma évről évre csökken. Az 1-4. évfolyamon tanuló diákok 15%-a^[17] nem német állampolgár, ezért a városállam különösen sok gondot fordít a szegregáció megakadályozására.

Az 1980-as években az 5-12. osztályok egy részét a területi integráció keretében ún. iskolacentrumokban koncentrálták. Ma városszerte 15 található e centrumokból, melyekbe a diákok az érettségiig járhatnak. Az ötödik osztálytól a diákok szakmaszerzésre és munkába állásra felkészítő ún. "másodiskolába", illetve az egyetemre felkészítő gimnáziumokba felvételizhetnek^[18]. A másodiskolák ún. főtagozatában a munkába állásra és a szakmai tapasztalatszerzésre készítenek fel, míg a reáltagozat a szakfőiskolákon való továbbtanulásra ösztönöz. Az "összevont kerületi iskolákban" az általános műveltség körébe tartozó tárgyakat oktatják és fokozott hangsúlyt fektetnek a nyelvtanulásra.

A Brémai Egyetem Németország egyik legfiatalabb állami egyeteme. Megszervezésére 1971-től kezdve került sor. Mára a választható szakok száma 80-ra nőtt. 23 000 diák mellett 2000 oktató dolgozik az egyetemen ^[19]. Az egyetem népszerűségének egyik oka, hogy mindmáig elzárkózik a tandíj bevezetésétől, így vonzóbb a környező tartományok fizetős felsőoktatási intézményeinél. Az intézmény finanszírozását állami támogatásából, illetve kutatási projektekben való közreműködésből fedezik. Az egyetem számára Lehe városrészben megalapítása óta folyamatosan épül ki a Campus. A Brémai Egyetem 30 év alatt nőtte ki magát Németország egyik legfontosabb kutatóegyetemévé. Az 1799-ben alapított Brémai Főiskolán gazdasági, technikai, tengerészeti és szociális tudományokat hallgathatnak a diákok. A felsőoktatást képviseli a 900 diákot oktató Művészeti Főiskola illetve az 1999-ben életre hívott, magánkézben lévő Jacobs Egyetem is.

A városban élők végzettsége nem tér el jelentősen az egykori nyugati német tartományokban mérhető arányoktól. A 15 évesnél idősebb lakosság több mint fele csak alapiskolai képesítéssel rendelkezik. (A német statisztika hozzájuk sorolja az egyetemre, főiskolákra járókat is.) Szakképesítéssel bír a felnőtt lakosság negyede, míg főiskolai vagy egyetemi diplomával 15%-uk rendelkezik.^[20]

 Közkönyvtárak és sajtó

A város legnagyobb könyvtára a 3 140 884 kötetes állománnyal gazdálkodó Egyetemi Könyvtár ^[21]. Az egyetemi könyvtárban nem csak könyvek, de térképek, folyóiratok, CD-k és filmek is az olvasók rendelkezésére állnak. A brémai városállam által fenntartott Városi Könyvtár 778 000 kötetes állományát ^[22] egy fő- és 10 fiókkönyvtárban bocsájtja az olvasók rendelkezésére. A városban ezen kívül 43 nyilvános könyvtár jellegű közgyűjtemény található ^[23] egyházak, múzeumok, iskolák vagy civilszervezetek kezelésében.

Bréma egyetlen helyi újságja a Weser Kurier. A napilap 8 helyi (kerületi) kiadással ^[24], illetve egy vidéki olvasóknak szánt változattal (Aller Kurier) jelenik meg. A város saját tulajdonú médiája a Brémai Rádió, amely négy közszolgálati rádióprogram sugárzása mellett egy televízióadót is működtet. Ezeken kívül a hanzavárosból sugároz három kereskedelmi rádió is. A városállam kezdeményezésére 1992 óta működik a „Brémai Szabad Csatorna” ^[25], amely heti 48 órában sugározza amatőr műsorkészítők, nonprofit szervezetek és egyszerű brémai polgárok által összeállított műsorait.

 Színház, szórakoztatás

A hanzavárosban 5 nagy teátrum működik, közöttük legnagyobb a Goethe-téri Színház. A nagy színházak mellett számos kisebb alapítványi vagy magánszínház is rendez előadásokat. A Schnoor negyed apró studiószínházai, kabaréi számos évről-évre számos látogatót vonzanak. A hanzaváros központjának utcáin gyakran találkozhatunk vándorkomédiásokkal, akik főként a városi eseményekhez kapcsolódóan állítják fel sátraikat.

A mozik piaca mára nagyban átrendeződött. A belvárosban és a kikötő környékén korábban elterjedt apró, egytermes filmszínházakat kiszorították a város szélén felépült soktermes, korszerű technikával felszerelt moziközpontok. A belvárosban csak egyes rétegigényeket kiszolgáló apró filmszínházak maradtak.
A szokásos nagyvárosi attrakciók mellett Brémában két jelentős, országos hírnévnek örvendő szórakoztatóközpont várja a látogatókat. Az Universum tudományos játszóház 2000-ben nyitotta meg kapuit. Csillagvárost formázó épületét 2,5 millió látogató járta be működésének első 5 évében.
A Space Park Center Európa legnagyobb fedett vidámparkjának épült 2003-ban egy korábbi hajógyár területén. Az épületben a hollywoodi filmekből ismert tudományos-fantasztikus világban szórakozhattak a látogatók. A Space Park építésének költségei azonban meghaladták a beruházó erejét, később a látogatók száma sem érte el a korábban becsült szintet. A Space Park mindössze 9 hónapos működés után 2004 szeptemberében bezárt. Működtetésére befektetőt keresnek.

 Sportélet

A városban élénk sportélet zajlik. Bréma Európa-szerte ismert csapata a Werder Bremen, amely eddig négyszer diadalmaskodott a német bajnokságban és ötször vihette haza a német kupát. Európában is sikeres csapat a Werder: 1992-ben elnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupáját. A csapat otthona a Weser-stadion. A Werder keretein belül atlétika, sakk, kerékpár, kézilabda szakosztályok is működnek.

Brémában rendezik minden év januárjában az egyik legrangosabb európai pályakerékpáros viadalt, a „6 Tage Rennen” nevű futamot. A 6 napos küzdelem során Németország és a világ legjobbjai vetélkednek. Az esemény köré az amatőrök számára is egyre több kerékpáros rendezvény szerveződik.

A nyár közkedvelt vízi tömegsporteseménye a „Tiderally”. A Weseren megrendezett futamon az győz, aki az apálykor a folyóból kizúduló víz ellenében is képes Bremerhavenből Brémáig följutni.

 Látnivalók

Brémában a második világháború idején jóvátehetetlen károk keletkeztek. A bombatámadások miatt elpusztult a műemlékek és a reprezentetív épületek jelentős része. Az ’50-es években a kor jellegtelen épületeivel pótolták a foghíjakat, így a mai városkép nem oly' egységes, mint a korábbi