Wiesbaden Németországban, Hessen szövetségi tartomány fővárosa és közel 300 000 lakossal Frankfurt am Main után a tartomány második legnagyobb városa. A szűkebb értelemben vett vonzáskörzetének kb. 600 000 lakosa van.
Wiesbaden, mint Frankfurt am Main, Mainz, Darmstadt, Offenbach am Main és Hanau is, a Rajna-Majna régióhoz tartozik, mely a maga 5 milliós népességével a Rajna-Ruhr vidék után Németország második legnagyobb nagyvárosi régiója.
A 26 forró- és egy hideg gyógyforrásával, mely összes már az ókori Római birodalom idejében ismert volt, Európa egyik legrégibb gyógyüdülőhelye.
Az összes hesseni minisztérium mellett a Szövetségi Kriminalisztikai Intézet (Bundeskriminalamt / BKA) és a Szövetségi Statisztikai Intézet (Statistisches Bundesamt) is Wiesbadenben található.
A város képe Németországban egyedülálló. Majdnem az egész belvárost elegáns, klasszicista stílusban épült házak alkotják. Ez annak a ténynek is köszönhető, hogy a második világháború Wiesbadenben sokkal kevesebb kárt okozott, mint más nagyvárosban.
Neves színházak, híres könyvtárak, érdekes múzeumok, nagyvonalú parkok, számos elegáns butik és változatos éjszakai élet fogadja a város vendégeit.
Fekvése
A Rajna jobbpartján, a Rajna-Pfalz tartomány fővárosával Mainz-cal szemben fekvő város, a Rajna-vidék legnagyobb városa. Wiesbaden Mainz-cal közös centrumot alkot. Az északi szélesség 50° 05' és a keleti hosszúság 08° 15' között helyezkedik el.
A belváros magassága a Schloßplatznál 115 m, a város legmagasabb pontja a Rheinhöhenwegben található, amely 608 m magas. A város legalacsonyabb pontja 83 m, amely a Shierstein nevű városrészben a kikötőnél található.
A város 204 km²-es területe észak-déli irányban 17,6 km-t, nyugat-keleti irányban 19,7 km-t foglal magában.
Északon egy terjedelmes erdőterület található, amelynek területe 27,4%-ot, nyugaton a szőlőhegyek és keleten a mezőgazdaság által használt területek 31,1%-ot foglalnak el a város területéből.
Műholdkép Wiesbaden / Mainz
A 78,8 km hosszú városhatárból következő város és körzetekkel alkot egy közös határt:
- Rheingau-Taunus-körzet: 34,7 km
- Main-Taunus-körzet: 30,6 km
- Körzet Groß-Gerau: 3,2 km
- Mainz város: 9,2 km
- Körzet Mainz-Bingen: 1,1 km
- Rajna:
- Hossza: 10,3 km (Schiersteintól Kostheimig)
- Szélessége: 491 m (Theodor Heuss híd / Wiesbaden és Mainz között)
- Majna:
- Hossza: 2,9 km (Városhatártól a Majna nyílásáig)
- Szélessége: 150 m (Majna híd / Wiesbaden és Gustavsburg között)
A Rajna a szélessége szerint 2/3-ának Wiesbadenhez tartozik.
A Majna a város Kostheim nevű kerületénél folyik a Rajnába.
Éghajlata
Wiesbadenben, a Taunus-hegység déli lába által védett helyen, enyhe éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C, az évi csapadék mennyisége 622 l/m². A napsütéses órák száma évente kb. 1 565 óra, amellyel Wiesbaden a legmelegebb német városok közé tartozik.
Története
A belváros legöregebb komplett fennmaradt épülete: a 1609 és 1610 között épült régi Városháza
Már a római korban ismertek voltak Wiesbaden hőforrásai. A rómaiak a város közelében i. sz. 6 és 15 között egy erődítményt hoztak létre. A település Aquae Mattiacorum-nak (A Mattiáki vizek) lett elnevezve, ezért a felirat a kaszinó épületén "Aquis Mattiacis" (Felszentelt a Mattiáki vizeinek). A forrásokról először i. sz. 77-ben Idősebb Plinius Naturalis Historia című művében olvashatunk.
Wiesbadent első alkalommal 828-830-ban Nagy Károly király krónikása Eginhard említette Wisibada néven. 1170-ben a Nassau-ház vette birtokba a mai Wiesbaden területét. 1232-ben Wiesbaden a Német-római Birodalom városa volt. 1296-ban a Adolf császár megalapította a Klarenthal kolostort. Ugyanebben az évben egy sikertelen ostrom érte a várost.
1609 és 1610 között épült Wiesbaden legrégebbi még ma is létező épülete, a régi Városháza. A legtöbb régi épület az 1547-es és az 1561-es tűzvész során megsemmisül.
1744-ben a Nassaui herceg Karl August beköltözött a Rajna partján fekvő kastélyba és Biebrich (1926-ig önálló város volt, mai Wiesbadeni kerület) a hercegség fővárosa lett. 1806-ban átköltözött az akkori herceg Friedrich August az előkelőbb Wiesbadenbe, így át lett helyeztetve Nassau székhelye.
1866-ban a város a Nassaui hercegséggel együtt Poroszországhoz került. 1894-től a német császár II. Vilmos minden évben hosszabb látogatásokra jött Wiesbadenbe. Carl von Ibell, 1883-tól 1913-ig Wiesbaden főpolgármestere, a porosz császárral jó kapcsolatot tartott fenn. Többek között ez hozott nagyarányú fellendülést és a város "világgyógyüdülőhely" (Weltkurstadt) lett. Császárok, királyok, hercegek és az orosz cár gyakrabban jártak Wiesbadenbe, mint Berlinbe. Sehol a világon nem lehetett ennyi nemes embert egyszerre találni abban az időben mint a német császár kedvenc üdülőhelyén. IX. Krisztián, dán király, például 1882 és 1905 között 24-szer tartott itt gyógykúrát.
1905-ben a lakosság száma átlépte a 100 000-es határt, így Wiesbaden nagyváros lett.
Az első világháború után elmaradt a sok nemes és gazdag látogató. A nagyon egyoldalú ipar (gyógyintézetek és turizmus) nem működött már. Így kényszerítve volt a városi kormány, különböző önálló helységeket, melyeknek termelő ipar is volt, Wiesbadenhez hozzácsatolni. A legfontosabb hozzácsatolás 1926-ban történt Biebrichhel.
A második világháborúban 1940-től 1944-ig a "Nassauer Hof" nevű szállodában tartották a német-francia fegyverszüneti tárgyalásokat.
1937-ben épült a hadi repülőtér Erbenheimban, melyet 1945-ben foglaltak el az amerikai hadseregtől. Innen is startoltak az úgynevezett "mazsola bombázók" (Rosinenbomber) Nyugat-Berlin felé a lakosság ellátása céljából.
A háború után Wiesbaden újra főváros lett. Emiatt és a német osztás miatt lett a város sok szolgáltatási cégnek az új székhelye. A tartományi minisztériumok és két szövetségi intézettel együtt (Kriminalisztikai Intézet és Statisztikai Intézet) sok új lakó jött a városba. Így a népesség tíz éven belűl 1945-től kb. 70 000 lakossal nőtt.
Népességfejlődés
Népességfejlődés 1521-től 2001-ig
Városszerkezet
A város 26 kerületből áll.
1926-ban, 1928-ban, 1945-ben és 1977-ben fontos hozzácsatolások történtek.
Biebrich 1926-ig önálló város volt (Biebrich am Rhein). A nagy ipari települések voltak Biebrich hozzácsatolásának az okai, mert az első világháború után kimaradtak a gazdag látogatók Wiesbadenből, a híres gyógyüdülőhelyen.
Mainz-Amöneburg, Mainz-Kastel és Mainz-Kostheim 1945-ig Mainzhoz tartoztak, de Franciaország és az USA katonai közigazgatása idején, amikor a Rajna Hessen és Rajna-Pfalz közötti határfolyó lett, a területeket Wiesbadenhez csatolták. Megtartották azonban korábbi nevükben a „Mainz-“ előtagot.
A város legnagyobb kerülete népesség szerint Biebrich (36 586 lakó) és terület szerint Dotzheim (1827 hektár).
Politika
Funkció mint Hessen fővárosa
Wiesbaden 1946 óta Hessennek, egy német tartománynak, a fővárosa. Az összes állami hivatalnak itt van a székhelye.
Ezek a következők:
- Parlament (Hessischer Landtag)
- Állami Bíróság (Staatsgerichtshof)
- Állami Kancellária (Staatskanzlei), a Miniszterelnök székhelye
- Állami Rendőrakadémia
- Az összes Minisztérium
Az aktuális miniszterelnök 1998 óta Roland Koch (CDU). A Parlamentben a képviselői helyek száma 110. Az utolsó választások után (2003. február 2.) következő elosztás alakult ki:
A Parlamentben új törvények kerülnek beterjesztésre, melyek a hesseni megfogalmazást is illethetik, amely mellett a német szövetségi megfogalmazás magasabbrangú. Ugyanakkor vannak politikai részlegek, melyeken csak a tartományi Parlament dönt, például az állami képződési avagy a belügyi politikán. Minden tartománynak egy saját költségvetése van.
A városi kormányzat
A kormányzat csúcsán a főpolgármester áll, melyet a városi lakosság direkt módon választ. Az aktuális főpolgármester 1997 óta Hildebrand Diehl (CDU). Ő alatta áll a polgármester valamint a különböző részlegekre felosztott intézeteknek (németűl Dezernat) főnökei, melyek egy városi parlamentgyülésen lesznek választva. Ezenkivűl minden kerületnek van egy önkormányzata, melynek egy elnöke is van. Ők képviselik a kerületek érdekeit a városi Parlamentben, melyben 81 képviselői hely létezik.
Wiesbaden főpolgármesterei
Testvérvárosai
Ipar
Turizmus és gyógyintézet
A mai napig a turizmus, valamint a kúra- és gyógyintézeti ipari üzletág a város egyik legfontosabb bevételi forrása. A 18 kórház és klinika között a híres DKD-nek (német diagnózis klinikája, németűl Deutsche Klinik für Diagnostik) is itt van a székhelye.
Szolgáltatási ipar
A város modern arca: A
Delta-Haus. A tükörképen a belügyminisztérium látható.
Mióta Wiesbaden 1946-ban Hessen fővárosa lett, zámos kiadó- és biztosítási cég, különlegesen a belső kerületekben, települt le a városban.
Ismert biztosítási cégek, melyeknek Wiesbadenben van a székhelyük:
- AXA
- DBV Winterthur
- Delta Lloyd
- DEURAG
- Interrisk
- R+V Versicherungen
Ezeken kívül példáúl a Ferrari németországi központja is Wiesbadenben található.
Kémiai ipar
A külső kerületekben különböző termékeket gyártó ipari cégek találhatóak:
- Agfa (nyomdászat)
- Chemagis (gyógyszerek)
- Clariant (tisztítószerek)
- Dyckerhoff (cement)
- Federel Mogul Glyco (fémipar)
- Kalle (kémikai textíliák)
- Linde AG (építőgépek)
- Mitsubishi Polyester Film (fóliák)
- Philips (CD-lemezek)
- SCA Hygiene Products (higiénia papírok)
Bor- és pezsgőtermelés
A Frauenstein nevü városkerületben a bortermésnek különleges régi hagyománya van. A kép a vári borvendéglőt mutatja, mely
1230-ban épült.
Ezeken kívül a város nagyon híres a bor- és pezsgőterméséért. A város a rajnavölgyi borvidékhez (Rheingau) tartozik.
A következő pezsgőmárkák Wiesbadenből származnak:
- Adam
- Fürst von Metternich (a borok kizárolag Schloß Johannisberg-röl szarmaznak)
- Henkell
- Söhnlein
Bortermés a következő városkerületekben található:
- Dotzheim
- Frauenstein
- Kostheim
- Nordost (Neróhegy)
- Schierstein
Média
A város északi részén, Unter den Eichen, egy nagy film- és hangstudiókomplex található. Az 1950-es és 1960-as években számos ismert színészel, mint példáúl Romy Schneider avagy Hans Albers, filmprodukciók jöttek itt létre. 1964-től 1984-ig a második német televíziónak (ZDF) itt volt a székhelye; 1984 áprilisában átköltözött Mainzba. Aktuálisan több mint 70 cég, ezek között a Taunusfilm is, valamint az egyetem médiarészlege talált otthont Unter den Eichen. A studiókban többek között TV-sorozatok lesznek forgatva.
Ezen kivűl minden fontos televízió- (ZDF, RTL, HR,...) és rádióadónak (HR, FFH, RPR,...) van egy studiója a belvárosban. A Radio Rheinwelle székhelye Wiesbadenben van.
A város két nagy napi hírlapja a Wiesbadener Kurier és a Wiesbadener Tagblatt.
Oktatás
A városban pontosan 105 iskola található.
A "Fachhochschule Wiesbaden" nevezetű egyetemre több mint 8000 halgató jár és ezzel Németország tizedik legnagyobb Fachhoschule-ja.
A privát "European Business School"-nak (EBS) egy pár részlege már átköltözött a városhoz közeli Oestrich-Winkel nevű helységből Wiesbadenbe. Terv szerint az egész akadémia át fog költözni Hessen fővárosába ha el lett ismerve mint egyetem.
Közlekedés
Az
1906-ban épült főpályaudvar
Wiesbaden 70 szállodájában évente kb. 1 millió látogató száll meg. Összesen kb. 15 millió látogató érkezik évente a városba.
4 autópályából 3 közvetlenül a város centrumába vezet: A66, A643, A671. Az A3 a keleti külső kerületeket érinti.
Táv- és közelforgalmi pályaudvar a főpályaudvar, mely naponta több mint 500 vonat kiindulópontja és végállomása és kb. 50 000 utastól lesz frekventálva. Az 1906-ban épült főpályaudvar felváltott 3 régi pályaudvart a belvárosban, melyek a mai Vásár- és Kongresszusi Centrum területén (Rhein-Main-Hallen) álltak. Ezek a Ludwigsbahnhof, Rheinbahnhof és Taunusbahnhof voltak.
A Wiesbadeni repülőteret az amerikai hadsereg mint hadi reptér használja.
A Frankfurti repülőtér a főpályaudvartól az S8-as és S9-es S-Bahnnal kb. 30 percen belűl érhető el.
A Városi Közlekedési Vállalat (ESWE Verkehr) összesen 57 buszvonallal rendelkezik. A Mainzi közlekedési vállalat Wiesbaden területén (az 1945 előtt Mainzhoz tartozó kerületekben Amöneburg, Kastel és Kostheimban) 7 autóbuszvonalat tart fenn. A közeli régióból plusz még 12 buszvonal vezet a belvárosba. Így összesen 76 buszvonal közlekedik a városban.
Látványosságok
Az 1907-ben épült Kurhaus (kaszinó)
Az
1700-tól
1744-ig épült Biebrichi kastély
A belváros legnagyobb részét a késő 1800-as és korai 1900-as évekből származó pompás klasszicista stílusban épült házak alkotják.
A leghíresebb nevezetesség és jellegzetesség az 1907-ben Friedrich von Thierschtől épített Kurhaus (kaszinó), melyben európa egyik legszebb hangversenyterme, a Friedrich von Thiersch Saal, is található. Közvetlenül a Kurhaus mellett az 1894-ben épült Staatstheater (állami színház) áll. A két épület előtt a Wiesbadeni lakosságtól "Rue"-nek nevezett Wilhelmstraße vezet el. Az út nyugati oldalát gyönyörű házak alkotják, melyben elegáns butikok és előkelő kávéházak valamint cukrázdák találhatóak. A keleti oldalán egy nagyvonalú park, a Warmer Damm, fekszik.
Innen gyalog tíz percen belűl el lehet érni a Schloßplatzot, melyen a belváros legöregebb épülete, a régi városháza 1610-ből valamint az 1842-ben épült Parlament, az evangélikus Marktkirche (1862), mely 92 méterrel Wiesbaden legmagasabb épülete, és az 1884-böl származó új városháza áll.
Az 1849-ben épült katolikus Bonifatiuskirche a Luisenplatzon a belváros legöregebb temploma.
Egy tipp: Szálljon a Dürerplatznál fel az 1-es buszra és menjen vele a végállomásig (Nerotal/Nerobergbahn). Az 1-es busz majdnem az egész belvároson keresztül megy és elviszi a fogaskerekűig. Útközben nagyon sok szép látnivaló van.
A Biebrich nevű városkerületben a hercegi kastély, a Schloß Biebrich, trónol a Rajna partján. 1700-ban mint nyári kertház kezték építeni. 1744-ig a "kertház"-ból az egyik legszebb a Rajna partján fekvő barokk stílusban épült kastély lett. A nassaui hercegnek 1806-ig itt volt a székhelye. A kastély mögött egy hatalmas vad-romantikus park nyúlik el, melyben egy mesterséges várrom is található.
Wiesbadenben különösen nagyvonalú ligetek és parkok találhatóak. Nem hiába nevezik Wiesbadent németország "legzöldebb" nagyvárosának. Egzotikus érdekességnek nevezhető a kb. 1000 vadon élő papagáj, mely például a Kurparkban, a Biebrichi kastélyparkban és a Schiersteini kikötőnél található.
Kulturális élet
Az 1894-ben épült állami színház (Hessisches Staatstheater)
Wiesbaden Németország egyik legfontosabb kulturális központja és különösen sokoldalú lehetőségeket ajánl. A leghíresebb és legnagyobb színházi épület az Állami Színház, mely 1894-ben épült. Itt 4 különböző helységben adnak előadásokat. A színházi élet csúcspontját minden évben a nemzetközi májusi színházi játékok jelentik.
Európa egyik legszebb hangversenyterme a kaszinó épületében található: A Friedrich von Thiersch terem. Minden évben július/augusztus hónapban a "Rheingau Musik Festival"-on számos klasszikus- és jazzkoncertet tűznek műsorra. A koncertek többek között a kaszinó hangversenytermében és a Rajnavölgyi Johannisbergi kastélyban (Schloß Johannisberg) kerülnek megtartásra.
A város legnagyobb múzeuma az Állami Múzeum. Három önálló részleg található az 1913-ban épült házban: a természettudományi, a nasszaui régiségek és a művészeti kiállítás. A képtári részlegben - az 1921-től 1941-ig Wiesbadenben élt - Alexej Javlenszkitől sok mű látható.
További nagyon érdekes és ajánlható múzeumok a Museum Castellum a Kastel nevű városkerületben, ahol sok érdekesség a római múlttal kapcsolatban van kiállítva, az érzék tapasztalati múzeum a Dotzheim nevű városkerületben és a Német Zsidó Múzeum a Belvárosban. A dotzheimi pályaudvartól minden vasárnap és ünnepnapon egy muzeális vasút indul az idillikus Taunus-hegység felé. A vonatot többnyire gőzmozdony húzza.
Több fontos könyvtár található a városban. Az Állami Főarchívumnak, az Állami Könyvtárnak (több mint 600 000 könyvvel) és a Német Szövetségi Statisztikai Intézet Könyvtárának Wiesbadenben van a székhelye.
Az éjszakai élet is nagyon változatos: klubok, diszkók, rockkoncertek, alternatív programok és számtalan koktélbár, pub, kávézó és étterem.
Összesen
- 14 színház 17 színpaddal / hangversenyteremmel
- 11 mozi
- 28 múzeum
- 5 nagyobb könyvtár
- 16 diszkó és klub
- 7 szabadtéri strand
- 4 fedett uszoda
- 6 gyógyfürdő
- 12 nagyobb park
- 2 állatkert és
- 1 jégpálya
található Wiesbadenben.
Rendezvények
AJÁNLOM AZ OLDALT
