Köln Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után). A Ruhr-vidéken, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartományban található. Németország egyik legrégebbi városa: a rómaiak alapították 50-ben.
Fekvése
Köln a Rajna folyó két partján fekszik, Bonntól 30 km-re északra és Düsseldorftól 40 km-re délre.
Története
A mai Köln helyén az első települést a germánok alapították, majd 50-ben lett római város Colonia Claudia Ara Agrippinensium néven. 310-ben Konstantin császár hidat építtetett a Rajnán. Első ismert püspökét 313-ban választották meg, 785 óta érseki székhely.
A Német-római Birodalom idején a kölni érsek a hét választófejedelem egyike volt, bár 1288-tól kezdve Bonnban volt a székhelye. A Kölni Egyetemet 1388-ban alapították. A város a Hanza-szövetség tagja volt, és 1475-ben lett szabad császári város. A középkorban zarándokhellyé is vált, mint a három királyok, illetve Szent Orsolya és Nagy Szent Albert ereklyéinek őrzőhelye.
1801-ben a Rajna bal partja – így Köln is – Franciaországhoz került, majd 1815-ben a Bécsi kongresszus Poroszországhoz csatolta. A katolikus kölniek és a protestáns poroszok közötti ellentétek gyakran kiéleződtek, és a lakosság körében erős poroszellenességhez vezettek.
Az I. világháború után a város – a Versailles-i béke alapján – brit megszállás alá került 1926-ig. 1917-1933 között a későbbi kancellár, Konrad Adenauer volt Köln polgármestere.
A II. világháború alatt Köln 262 szövetséges légitámadást élt át, melyek mintegy 20 000 civil áldozatot követeltek. A háború folyamán a város zsidó lakosságának nagy része a holokauszt áldozatává vált. A város lakosságának nagy része vidékre menekült, és a lakosság csak 1959-re érte el újra a háború előtti szintet.
Közlekedés
A város délkeleti részén található a Köln/Bonn repülőtér, amely 1994 óta Konrad Adenauer nevét viseli. Ez a UPS európai központja, és a fapados légitársaságok egyik legnagyobb csomópontja. Összesen 38 ország 139 úticélja érhető el innen. 2004-ben teherszállításban a 2., személyszállításban a 7. legforgalmasabb német repülőtér.
Oktatás, kultúra
Köln fontos egyetemi város. A Kölni Egyetem (Universität zu Köln) Európa egyik legrégebbi egyeteme: 1388-ban alapították, ezzel a Német-római Birodalomban csak Prága, Bécs és Heidelberg előzte meg. 1798-ban a franciák bezárták, és csak 1919-ben nyitotta meg újra kapuit.
Napjainkban 43 000 hallgatójával az egyik legnagyobb egyetem Németországban, és főként a gazdasági képzései elismertek. Hét karán mintegy 200 tudományágat oktatnak. Működtetője Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány.
1926-ban Kölnben mutatták be Bartók Béla A csodálatos mandarin című balettjét.
2005-ben Kölnben tartották a katolikus XX. Ifjúsági Világtalálkozót, amely XVI. Benedek pápa első külföldi útja volt.
Nevezetességei
Köln főbb nevezetességei:
- Kölni dóm: a város szimbóluma a gótikus székesegyház; a Világörökség része. 1247-től 1880-ig épült.
- Román stílusú templomok: tizenkét román stílusú templom, némelyik a római korból származik; a II. világháború után újjáépítették őket
Híres kölniek
Testvérvárosai
Testvérvárosok betűrendben, a kapcsolat létrejöttének évével
 Liverpool, Nagy-Britannia, 1952
 Esch-sur-Alzette, Luxemburg, 1958
 Lille, Franciaország, 1958
 Liège, Belgium, 1958
 Rotterdam, Hollandia, 1958
 Torino, Olaszország, 1958
 Kiotó, Japán, 1963
 Tunisz, Tunézia, 1964
 Turku, Finnország, 1967
 Neukölln (Berlin), Németország, 1967
 Kolozsvár, Románia, 1967
 Tel-Aviv, Izrael, 1979 |
 Barcelona, Spanyolország, 1984
 Peking, Kína, 1987
 Thesszaloníki, Görögország, 1988
 Cork, Írország, 1988
 Corinto/El Realejo, Nicaragua, 1988
 Indianapolis, Egyesült Államok, 1988
 Volgográd, Oroszország, 1988
- Treptow-Köpenick (Berlin), Németország, 1990
 Katowice, Lengyelország, 1991
 Betlehem, Palesztina, 1996
 Isztambul, Törökország, 1997 |
AJÁNLOM AZ OLDALT
